Intézménymutató:
HID Szebeni Magyarok Egyesulete (Nagyszeben)
2006. január 28.
Hetedik alkalommal szervezték meg a Nagyszebenben már hagyományos Idősebb Fiatalok Találkozóját. A rendezvény szervezője, a nemrég alakult HÍD – Szebeni Magyar Egyesület, amely egyebek mellett vállalta a Szebeni Újság szerkesztését, a Szebenben Magyarul kerekasztal-beszélgetések, illetve több kulturális esemény lebonyolítását. Az egyesület programjait a nagyszebeni RMDSZ szervezetével együttműködve bonyolítja majd le. Az eseményen jelen volt Benedek Zakariás, az RMDSZ nagyszebeni elnöke, Orth István EMKE-díjas képzőművész, Guttmann Szabolcs, Nagyszeben főépítésze és Serfőző Levente, a HÍD elnöke is. /VII. Idősebb Fiatalok Találkozója. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 28./
2006. március 13.
Március 11-én Nagyszebenben a Bartók Béla Országos Ifjúsági Kórustalálkozót a magyar Nobel-díjasokat bemutató kiállítás megnyitója követte, végül pedig felavatták a Nagyszebeni Magyar Kulturális Irodát. A HÍD Szebeni Magyarok Egyesülete, a Romániai Magyar Dalosszövetség és az Erdélyi Magyar Művelődési Egyesület társszervezésében emlékeztek meg a 125 éve született Bartók Béláról. A kórustalálkozón fellépett a nagyszebeni Olajág Ifjúsági Énekkar, a farkaslakai Tamási Áron és a székelyudvarhelyi Tompa László Általános Iskola egyesített énekkara, a bukaresti Ady Endre Középiskola Lyceum Konsort régizene együttese, a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium leánykara, a kolozsvári János Zsigmond Unitárius Kollégium énekkara, a kolozsvári Református Kollégium vegyes kara, a kolozsvári Apáczai Csere János Líceum vegyes kara és a marosvásárhelyi Nagy István Ifjúsági vegyes kar. Bartók Bélára emlékezett Guttman Mihály, a Romániai Magyar Dalosszövetség tiszteletbeli elnöke. A magyar Nobel-díjasokat, valamint Bartók Béla életútját bemutató kiállításról Beke Mihály a bukaresti Magyar Kulturális Intézet igazgatója elmondta, hogy a kiállítás Cseh Áron magyar főkonzulnak és a kolozsvári főkonzulátusnak köszönhető. A Magyar Kulturális Iroda felavatásakor Serfőző Levente, a HÍD Egyesület elnöke kifejtette, az iroda felvállalja a helyi és megyei rendezvények szervezését. Terényi János Magyarország bukaresti nagykövete szerint a nagyszebeni magyar közösség egyszerre van nehéz és könnyű helyzetben. Nehéz a helyzetük, mert kis létszámú a magyar közösség, de könnyű, mert Nagyszeben Románia egyik leggyorsabban fejlődő városa, és ezzel együtt fejlődhet a magyar közösség is. /Dézsi Ildikó: Magyar Kulturális Irodát avattak Nagyszebenben. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 13./
2006. március 29.
Nemrég Magyar Kulturális Központot avattak Nagyszebenben, a helyi RMDSZ szervezetének székházában. Az iroda működtetését a HÍD – Szebeni Magyarok Egyesülete vállalta fel. A központ elsődleges feladata a helyi románokkal, magyarokkal, szászokkal és a Nagyszebenbe érkező turistákkal megismertetni az erdélyi és az anyaországi magyar kultúrát, művészetet. Ezenkívül működtetne egy könyvtárat, videotékát, erdélyi és magyarországi sajtótermékek beszerzését is tervezik. /Fellendülőben a kulturális élet Nagyszebenben. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 29./
2006. június 24.
A budapesti Kós Károly Egyesülés, a sepsiszentgyörgyi Országépítő Kós Károly Egyesület és a nagyszebeni HÍD – Szebeni Magyarok Egyesülete szervezésében nemrég Kós Károly Építészeti Konferenciát tartottak Nagyszebenben. Több mint hatvan magyarországi és romániai építész jött el, Guttmann Szabolcs nagyszebeni főépítész nyitotta meg június 17-én a konferenciát, majd előadást tartott az organikus építészet nagyszebeni gyökereiről. Gerle János építész, a magyarországi Országépítő szakfolyóirat főszerkesztője mutatta be Kós Károly munkásságát, Szabó Bálint professzor, kolozsvári statikus szakértő, a kolozsvári Brétfű utcai Kós-ház felújításának szakaszairól beszélt. A Nagyszebeni Magyar Kulturális Iroda előadói következtek. Takács Gyöngyi különleges vizuális összeállítást készített Kós Károly munkásságáról, majd Serfőző Levente irodavezető, a HÍD egyesület elnöke, az Ars Hungaricáról, vagyis a Nagyszeben Európa Kulturális Fővárosa rendezvényeibe illeszkedő 2007-es magyar vonatkozású programtervezetről beszélt. Ezután a konferencia kapcsán meghirdetett képzőművészeti pályázatra és építészeti tervpályázatra beérkezett pályamunkák elbírálása következett. Augusztus 27-ére, a magyar hét végére tervezik Nagyszebenben emléktábla elhelyezését Kós Károly egykori lakóházának homlokzatán. A pályázati kiírásra 12 terv érkezett be magyarországi és erdélyi építészektől. A pályázat a nagyszebeni Petőfi Park organikus rendezését tűzte ki célul úgy, hogy lehetőség nyíljon itt egy Magyar Pavilon felépítésére. A nagyszebeni park és lépcsősor elnevezését Petőfi Sándorról a Nagyszebeni Magyar Polgári Egyesület kérésére, Guttmann Szabolcs főépítész javaslatára 2001-ben hagyta jóvá a helyi tanács. /S. L.: Nagyszeben. Nemzetközi Kós Károly Konferenciát szerveztek. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 24./
2006. szeptember 16.
Mit jelent Csíkszereda számára a Sapientia ezerkétszáz egyetemistája? Az egyetem bentlakásában jelenleg közel háromszázhatvan egyetemistát tudunk elszállásolni, de ez közel sem elégíti ki az igényeket – mondta Zólya László, az egyetemi bentlakást működtető HH2000 Részvénytársaság igazgatója. Egyfajta pezsgést hoztak a diákok a város életébe. Csíkszeredában kulturális téren előrelépés tapasztalható. – Már három éve létezik egy – a kezdetben csakis – sapientiásoknak fenntartott színházi bérlet, az Antigoné – magyarázta Szilágyi Nóra, a Csíki Játékszín közönségszervezője. Sajnos a fenntartott háromszáz bérlet csupán felére tartanak igényt az egyetemisták. A Megyei Könyvtár is érzi az egyetemisták jelenlétét. Az intézmény alkalmazottjai szerint leginkább néprajzi, nyelvészeti, valamint szépirodalmi műveket keresnek. A sportéletben is fontos szerepet játszanak, hiszen már létezik labdarúgócsapatuk is Sapientia néven. /Kozán István: Jönnek a sapientiások. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 16./
2006. szeptember 16.
A gyermeklétszám csökkenése miatt nem indulhat magyar nyelvű kilencedik osztály idén Nagyszebenben az Octavian Goga Gimnáziumban, bár Keresztes Gizella aligazgatónő úgy vélekedett, hogy megfelelő politikai akarattal fenn lehetne tartani az anyanyelvi oktatást. A megyében a nagyszebeni középiskola mellett már csak Szászmedgyesen működik magyar kilencedik osztály, és az ingázás helyett a diákok többsége inkább román tagozaton tanul tovább. Keresztes Gizella szerint a középiskolai osztály megszűnésével a nagyszebeni magyarság megmaradása kerülhet veszélybe. A tanárnő szerint az Oktatásügyi Minisztériumban az RMDSZ-t képviselő Murvai László igazgató nyugdíjazása után a Szeben megyei magyarság támogatás nélkül maradt. – Kötő József volt államtitkárhoz hiába fordultunk segítségért. Egyszerűen azt mondta, hogy szerezzünk gyerekeket – mondta az aligazgatónő. – Ezt azonban, nem olyan egyszerű megoldani, hiszen nagyon sok a vidéki fiatal, aki az ingázás és a bentlakási költségek miatt nem választja iskolánkat – tette hozzá. A nagyszebeni pedagógusok úgy érzik, hogy az oktatási tárca igazságtalanul a Szászmedgyesi Országos Gázipari Szakközépiskola javára döntött, hiszen ott indulhat magyar nyelvű osztály. Keresztes Kálmán helyettes főtanfelügyelő úgy vélekedett, hogy a szászmedgyesi középiskola semmivel sem gyengébb, de az érettségi eredmények ennek az ellenkezőjét bizonyítják, mert a szászmedgyesi szakközépiskola összes magyar diákja sikertelenül vizsgázott. Az idén kisérettségiző diákok fele választotta a szakközépiskolát, a többiek Kolozsvárra és Székelyudvarhelyre mentek. Varró Sándor református lelkipásztor Nagyszebenbe kerülése óta egy szórványkollégium létrehozásán fáradozik. Az Apáczai Közalapítvány támogatásával 2004-ben sikerült befejezni az épületet, amely jelenleg húsz diákot tud befogadni. Tavaly csupán tízen választották a szórványkollégiumot szálláshelyül. Varró Sándor egyelőre abban látja a megoldást, hogy a Szeben megyei magyar gyermekeket valamelyik neves egyházi iskolába Nagyenyedre, Marosvásárhelyre, Kolozsvárra vagy Kőhalomra irányítsák. Serfőző Levente, a HID – Szebeni Magyar Egyesület elnöke elégedetlen a Szeben megyei magyar nyelvű oktatást képviselő szakemberekkel. Még az Octavian Goga Gimnázium magyar tagozatának tanárai is a román tagozatra küldik saját gyerekeiket ahelyett, hogy példát mutatva magyar nyelven iskoláztatnák őket. /D. I.: Nem indul líceumi magyar osztály. Nagyszeben diákjai román tagozaton tanulnak tovább. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 16./
2006. november 11.
A Nagyszebeni Magyar Kulturális Iroda kilenc hónapja működik. Ezalatt sikerült nagyszabású rendezvényeket szervezniük, több partnerségi kapcsolatot kialakítaniuk, és állandó kulturális tevékenységet biztosítanak a nagyszebeni szórvány magyar közösség részére. A Nagyszebeni Magyar Kulturális Iroda és a HÍD – Szebeni Magyarok Egyesülete közösen szervezi meg a jövő évi Ars HUNGARICA – Magyar Hetet. Ez a rendezvénysorozat mutatja be 2007-ben Európa kulturális fővárosában a magyar kultúrát. Az iroda állandó jellegű tevékenységei között van a magyar nyelv és irodalom tanfolyam minden hétfőn, pályázatokkal kapcsolatos ülések minden hétfőn, idegenvezetői tanfolyam, valamint FilmKlub. /Eredményes a Magyar Kulturális Iroda munkája. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 11./
2007. február 12.
Nagyszebenben tartotta küldöttgyűlését a Magyar Ifjúsági Értekezlet (Miért) a hét végén. A tisztújításon újraválasztották elnöknek és társelnöknek Borboly Csabát, illetve Kovács Pétert. Borboly Csaba mellett a Miért több „veteránja” mondott üdvözlő beszédet (Kovács Péter társelnök, Korodi Attila államtitkár), és nem maradtak el a házigazdák (Serfőző Levente, a HÍD Egyesület elnöke, illetve Jakab Elek, a Szeben Megyei RMDSZ vezetője) köszöntői sem; a prezídiumban helyet kapott Borbély Károly, az Országos Ifjúsági Hatóság vezetője is. Az öt éve megalakult Miért immár harmadik országos küldöttgyűlését tartja, és akárcsak az előző két alkalommal, idén is vendégül látták az RMDSZ szövetségi elnökét. Markó Béla üdvözlő beszédében a fiatalítás kérdését járta körül. Szerinte a korábban meghirdetett fiatalítás nem maradt csupán jelszó. „Egészséges, felfele építkező RMDSZ-t akarunk” – mondta Borboly Csaba. A Miért-esek azt is javasolni fogják, hogy az RMDSZ-ben intézményesüljön a politikai bizalom megvonása. Borboly Csaba szerint a küldöttgyűlésen bebizonyosodott, hogy a Miértnek továbbra is súlya van. /Tudja a választ a Miért. = Új agyar Szó (Bukarest), febr. 12./
2007. február 19.
Érdeklődés fogadta a hét végén Nagyszebenben, Európa kulturális fővárosában a Hargita Megyei Kulturális Központ (HMKK) bemutatkozását. Az eseményt a HÍD – Szebeni Magyarok Egyesülete szervezte, az egész évben zajló Ars Hungarica rendezvénysorozat keretében. A karcfalvi fotótábor képanyagából nyílt tárlat Egy erdélyi falu hét napja címmel. Karda Emese, a HMKK igazgatója a megnyitón a rendszeres fotótáborok jelentőségét hangsúlyozta. A karcfalvi fotótábor anyagából készült tárlaton kívül bemutatták a varsági, borszéki, csíkszeredai és gyimesi táborok már albumba rendszerezett anyagait is, illetve Ádám Gyula fotóművész nemrég megjelent Arcpoétika című könyvét. A többnemzetiségű közönség megtekinthette Ádám Gyula 2006-ban készült filmjét, amelyen egy külsőrekecsini csángó lakodalmat örökített meg. /Jánossy Alíz: Csíki siker Szebenben. = Krónika (Kolozsvár), febr. 19./
2007. március 7.
A HÍD – Nagyszebeni Magyarok Egyesülete 2006. március 11-én alapította a Magyar Kulturális Irodát, amelynek 2007-ben elsődleges célja a magyar kultúra bemutatkozásának megszervezése Európa kulturális fővárosában. Az iroda feladata, hogy a magyar kultúra képviselőit a kulturális fővárosba vonzza, valamint a magyar vonatkozású eseményeket megszervezze és összehangolja. A Magyar Kulturális Iroda rendezvényeit Ars Hungarica néven működteti, ami évente egyhetes fesztivállal, illetve évközben rendszeres magyar programmal jelentkezik. /Magyar programok Európa kulturális fővárosában. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 7./
2007. június 13.
A HÍD – Szebeni Magyarok Egyesülete meghívására június 17-én a gyergyószentmiklósi Figura Stúdiószínház vendégszerepel Európa kulturális fővárosában, Nagyszebenben. A Ben Jonson Volpone című komédiája alapján készült sorskomédiát, a Rókajátékot Béres László rendezte. A darab ősbemutatóját 2006. október 22-én tartották, a Figura előadása részt vett a kisebbségi színházak ez évi kollokviumán. /Nagyszebenben a Figura. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 13./
2007. augusztus 17.
Augusztus 19-től Borsos Miklós-nappal kezdődik a Magyar Hét Nagyszebenben. A szervezők az ígért állami támogatás egyharmadát kapták csak meg, de zenei, irodalmi rendezvények, valamint képzőművészeti kiállítások, konferenciabeszélgetések és színházi előadások is lesznek a HÍD – Szebeni Magyarok Egyesülete és a Nagyszebeni Magyar Kulturális Iroda szervezésében. A rendezvényen minden napnak egy-egy olyan híres személyiség kölcsönzi a nevét, aki valamilyen módon kapcsolódik a városhoz. Borsos Miklós-nappal indul a program, augusztus 20-a természetesen Szent Istváné, de lesz Nyírő József-, Barabás Miklós-, Kós Károly-, Petőfi Sándor-, Bartók Béla- és Bodor Mária-nap is. Többek között jön Sebestyén Márta és a Neoton Família Magyarországról, a Role Csíkszeredából, az István, a király pedig – ez alkalommal – Nagyváradról. A Kampec Dolores jazzkoncerttel, a Transylmania pedig etno-rockkal lép fel. A Hargita Megyei Kulturális Központ (HMKK) társszervezői feladatokat vállalt. A Magyar Újságírók Romániai Egyesülete Szórvány a sajtóban, sajtó a szórványban címmel hív közös beszélgetésre, a Kós Károly Nemzetközi Konferenciára is várják az érdeklődőket. /Erdős Zsófia: Nagyszebeni „magyarkodás” = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 17./
2007. augusztus 20.
A nagyszebeni születésű Borsos Miklós szobrászra, grafikusra, költőre, íróra, tanárra emlékeztek az Ars Hungarica első napján Nagyszebenben, Európa kulturális fővárosában. Felavatták a művész szülőházára elhelyezett emléktáblát. Ezt követően a tanácstoronyban nyílt kiállítás a szobrászművész, grafikus munkáiból. Serfőző Levente a HÍD – Szebeni Magyarok Egyesületének elnöke szerint történelmi pillanatoknak lehettek tanúi. Kassai Péter bemutatta a gyergyócsomafalvi Borsos Miklós Művészetéért Alapítványt értékteremtő, értékmegőrző és közösségépítő munkáját. Délután Bartha Ciupe Ernő szénaszobor-kiállítását nyitották meg. /D. I. : Ars Hungarica Szebenben. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 20./
2007. augusztus 21.
Nagyszebenben az Ars Hungarica augusztus 19-i megnyitóját a Budapest Barokk Együttes hangversenye előzte meg. A megnyitó a Szentegyházi Gyermekfilharmónia Örömódájával kezdődött. Serfőző Levente, a HÍD – Nagyszebeni Magyarok Egyesületének elnöke hangsúlyozta: az itt élő magyar közösség számára történelmi ez a pillanat, hiszen nem szerveztek még ilyen nagy horderejű rendezvényt Nagyszebenben, amióta a vidéket magyarok lakják. Sebestyén Márta és meghívottjai Rákóczi-dalokkal, csángó és román népdalokkal örvendeztették meg a közönséget. A székelykeresztúri Pipacsok Néptáncegyüttes az Együttélésben című műsorát adta elő. Augusztus 20-án Szent István király napját ünnepelték Nagyszebenben is. Reggel ünnepi szentmise kezdődött a Szentháromság római-katolikus templomban Szent István király emlékére Sebestyén Márta közreműködésével. Az előző este az 1792 óta működő kolozsvári Állami Magyar Opera 120 művészének előadásában hangzottak el opera és operett részletek a város Nagypiacterén. /Dézsi Ildikó: Színvonalas rendezvények a kultúra szerelmeseinek Nagyszebenben. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 21./
2008. május 28.
Múlt héten hivatalos nevet is kapott a nagyszebeni református templom belső terében berendezett kiállítótér: a Református Templom Galériában immár negyedszer nyílt kiállítás. A mostani Képes Krónika. A magyarok második bejövetele címmel a magyarok történetének legteljesebb, leggazdagabb középkori összefoglalását nyújtó történeti-művészeti forrásmunkából nyílt tárlat. A házigazda-lelkipásztor, Varró Sándor beszélt a Képes Krónikáról. Guttman Szabolcs, a HÍD – Szebeni Magyarok Egyesülete tiszteletbeli elnöke, a város főépítésze elmondta, hogy a honfoglalás különböző állomásai megjelölték a helyét a Kárpát-medence később megépítendő településeinek, a városoknak. A nagyszebeni Szórványkollégium diákjainak ebben az évben több mint tíz kiállítást lesz lehetőségük látni-tanulmányozni. Serfőző Levente, a HíD – Szebeni Magyarok Egyesületének elnöke szólt a Sepsiszentgyörgyi Művelődési Házzal és annak igazgatójával, Hadnagy Miklóssal kialakított partnerkapcsolatról, amely ezt a kiállítást is lehetővé tette. /V. S. : Nagyszeben. Honfoglalás a Református Templom Galériában. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 28./
